2009. július 26., vasárnap

Múlt hétvégén hajókiránduláson voltunk. Tulajdonképpen úgy indult az egész, hogy pénteken Karesz kapott egy hajójegyet az egyik kollégájától, olyan jegyet ami bármikor felhasználható, így már csak egy jegyet kellett fizetnünk mivel a hat éven aluli gyerekeknek ingyenes volt. Jó kis élmény volt nekünk és a gyerekeknek is.










2009. július 16., csütörtök

BILIMÁNIA

Néhány napja elkezdtem Atinál a pelusról való leszoktatást. Legjobban akkor működik amikor nincs rajta alulról semmi. Előfordul, hogy szól, de legtöbbször csak én viszem úgy 10 percenként. Mivel a két gyerekem elég sokat iszik plusz nyáron a sok gyümölcs pl. dinnye plusz délben a leves és a napközbeni tea simán megvan nekik a napi másfél liter folyadék fejenként (de szerintem kell is ennyi a nagy melegben), így ha nem viszem 10 percenként akkor becsurgat. Ma délután pancsoltak egy kicsit a mini medencéjükbe és mióta bejöttünk csak ezt hallgatom, nem túlzok 1 órán belül legalább 50-szer hallottam felváltva: "Pisilni akajok" (egyébként reggel is azonnal ezzel kezdte Ati) következő: "Oda pisilek" (ez nem azt jelenti, hogy bepisilt, hanem hogy menni akar márminthogy pisilni) és végül: "Nem megy a pisi". Szóval miután bejöttünk az udvarról kb. 3 percen belül tizszer pisilt, de mindíg csak egy keveset a bilibe, és hozta nekem, hogy öntsük ki. Tizedik alkalom után totál ki volt akadva amikor már egy cseppet sem tudott kipréselni magából. Nem érti szegény, hogy nem akkor kell pisilnie amikor eszébe jut vagy kedve van hanem akkor ha kell. Szóval úgy tűnik nagyon akarja. Most már igazán csak rajtam múlik, a kitartásomon. Estére ill. déli alváshoz még mindíg kell a pelus. De igyekszünk. Ha esetleg elfelejtjük az örömújjongás akkor sincs gond mert megdícséri saját magát is: "Ügyes Ati" természetesen óriási tapsvihar kíséretében. És nem fogjátok elhinni, de épp most vittem ki megint legalább 20 ml-t. Hajrá Ati, csak így tovább, nagyon ügyi vagy!

2009. július 15., szerda

Nyíregyházán nyaraltunk egy hétig. Mindannyian jól éreztük magunkat, főleg a fiúk élvezték hogy kimozdulhattak egy kicsit hosszabb időre. Nagyon jó időnk volt végig, tudtunk sokat sétálni és csavarogni. Nem volt kedvük hazajönni egy hét után sem. Persze miután hazaértünk nem lehetett őket kirobbantani a szobájukból. De jöjjenek a képek!

Sóstó

Nanival

Mamával






Játszótéri képek. Ati minden csúszász előtt az kiábalta: Indulááááász!
Atit elkapta Nagyi, Ábel viszont ügyesen csúszott egyedül.



























A sóstói szökőkútnál




Rékával a belvárosi szökőkútnál.
Gergő, Julcsi, Máté és mi.
Ez a cica ami a Keletben van min. 20 éves még én is ültem rajta. Igazi múzeumi darab.
Hihetetlen hogy még mindíg üzemel.

Hát nem vagyunk Mi, a két ma született bárány!

Hát nem vagyunk              Mi, a két ma született bárány!