MÉZESKALÁCSSÜTÉS

Néhány napja nagyon rámtört a karácsonyi hangulat és már nem bírtam tovább... úgyhogy fogtam magam és elkészítettem egy adag mézeskalács tésztát míg a gyerekek aludtak. Persze abszolút nem készültem rá. Meg se néztem meg van-e minden hozzávaló. Naná, hogy útközben derült ki, hogy nincs itthon őrölt fahéj, meg porcukor. A tésztába még jutott egy kevés, de a glazúrt a tojásfehérjével csak kristálycukorral tudtam kikeverni. A fahéj kérdést meg megoldottam úgy, hogy lereszeltem a darabosat. Mondanom se kell, hogy megszenvedtem vele.

Éppen kinyújtottam az első adagot már jött is a segítség. Ábel kicsit nyűgösen ébredt, de nem tartott sokáig a rossz hangulat. Bekapcsolódott ő is a sütésbe, ill. a formázásba. Kapott külön vágódeszkát meg formákat amivel önállóan alkothatott. Hihetetlenül élvezte. Persze hogy a nyers tésztából le csípett titokban egy-egy darabot és minden alkalommal közölte: "Ez nagyon fijom". Aztán időközben Ati is csatlakozott. Ati átkerült Ábel helyére Ábi pedig az én helyemre. Íme a remekműveink:

HÁZIKÓ -szerintem még jobban néz ki ha az ember feldobja még egy pár darab színes cukorkával, vagy egyéb apró dekorációval. Ez most csak egy alapváltozat.

AJÁNDÉKDOBOZ- A neten találtam rá egy blogra, ahol van egy lány aki hivatásszerűen mézecskalács tárgyak, díszek készítésével foglalkozik. Ott láttam egy hasonló képet mint ez. És azt gondoltam, hogy ezt igazán egyszerű lehet megcsinálni. A minták elkészítése volt a legélvezetesebb, az összeillesztés kicsit nehezebben ment, de végül sikerült.

DÍSZDOBOZ NYITVA

3. adag - A tésztából futotta néhány formára is. Itt még glazúr nélkül.

2. adag

1. adag

Segítő kezek- Ati nyújt...

Ábel szaggat...